ADAPTÁCIÓK

Általunk olvasott könyvek filmes, színpadi vagy más módon történt adaptálásának véleményezései. :)

1/23/2009

Móricz Zsigmond: Rokonok

Bejegyezte: szeee |

Nem olvastam Móricz regényét és teljesen ledöbbentem, hogy milyen aktuális ma is. Semmi nem változott a 30-as évek óta, amikor írta. Pontosabban az volt az ijesztő számomra, hogy már akkor is ilyen erkölcsök (erkölcstelenség) uralkodott "ott fenn"...

Aki rajtam kívül nem ismerné a sztorit: Kopjáss István ifjú főügyészként a vidéki város polgármesterének szárnyai alá kerül. Belecsöppen tehát a felső társadalmi réteg köreibe, oda, ahol minden eldől. Oda, ahol senki nem tisztességes. Oda, ahol a pénz mozgat mindenkit. Persze a magas pozíciót megszagolva megjelennek a rokonok. A húga, Adél pénzt kér tőle, Berci bácsi a szenét szeretné rásózni Kopjáss városára, Kati néni pedig valamilyen másik rokonnak kér protekciót a főügyésznél. Saját erőből senki semmit nem tud, nem akar elérni... Ezen kívül a város vezetése is hálójába szeretné csalni a férfit, próbálják megdolgozni. Megvesztegetés, kenőpénzek, lopás, csalás... Egyesek gond nélkül bejárkálnak Kopjáss irodájába és beletekintenek a pályázatok titkos adataiba, az árajánlatokba, hogy alájuk tudjanak kínálni és hasonló nyalánkságok. Valamilyen szinten sikerül nekik betörni Kopjásst, aki olyan villát vásárol, amit valójában nem engedhet meg magának, de az ő státuszában kötelező. Felesége, Lina próbálja őt a földre visszahozni. Kopjáss erkölcsileg nem bírja elviselni ezt a helyzetet, megpróbál kilépni belőle...

Móricz nagyon jól ábrázolja ezt a világot, nem tudom, hogy mennyire látott bele valójában, de tény, hogy hitelesnek tűnik.

A film ennek nyomán szintén jó képet ad az akkori társadalmi "elit"-ről, azok beállítottságáról. Csányi Sándor remekül alakította a naiv, eredetileg tiszta erkölcsű ifjat. A feleségét játszó Tóth Ildikó szintén remekelt. Volt viszont egy-két szereplő, aki hozta az idősebb magyar színészektől már megszokott ripacsságot, amit nagyon nehezen tudok elviselni... Nem értem, hogy miért kell állandóan karikatúraszerű ripacsra vennie a figurát némelyik színésznek, miért nem lehet természetesen játszani egy szerepben...? Bár lehet, hogy ez inkább a rendezés, vagy maga a történet hibája, nem tudom, de nagyon utálom az ilyet. Viszont akkor miért van, hogy vannak benne normális ill. elnagyolt, karikatúraszerű karakterek is? Miért nem ugyanolyan jellegű mindenki? Ez nekem magas...

A sertéstelep motívum/metafora viszont igazán találó volt, hiába, Móricznak jó humorérzéke volt.

Nekem valahogy a díszlet nem volt igazán hiteles helyenként, bár nem éltem a 30-as években, de valahogy nem mindig volt az igazi szerintem.