ADAPTÁCIÓK

Általunk olvasott könyvek filmes, színpadi vagy más módon történt adaptálásának véleményezései. :)

2/07/2010

Minden vilángol

Bejegyezte: szeee |

Sokszor láttam már az azonos című könyvet több helyen is, de nem tudtam miről szól és azt sem, hogy filmet is készítettek belőle. Boudica hívta fel rá a figyelmemet az nlc fórumon és hittem neki :) Milyen jól tettem... Ez egy nagyon jó kis film volt ugyanis.

A történet dióhéjban: Jonathan Safran Foer (aki a regény írójának nevét viseli) nagy-nagy gyűjtő, tulajdonképpen minden gyűjt, hogy később emlékezzen. Egy nap haldokló nagyanyja egy képet ad neki a gyűjteményébe, aki már korábban elhunyt nagyapját ábrázolja egy nővel, Augustine-nal egy ukrán falucskában, mint az a kép hátára írt sorokból kiderül. Ez a nő bújtatta a zsidó nagyapát a nácik elől a háborúban. Jonathan felkerekedik, leszerződik egy Heritage Tours nevű vállalkozással, aki arra szakosodott, hogy gazdag zsidóknak segít felkutatni a családjukat, őseiket... Már ez magában eléggé meglepő, hát még akkor hogy meglepődik Jonathan, amikor meglátja a pályaudvaron a cég képviseletét: a piszkos atlétát viselő, élemedett korú nagyapát, aki "vak", mégis ő lesz a sofőrje a "cégautónak", ami egy világoskék Trabant:) A nagyapát elkíséri fiatal unokája, az Amerika-mániás Alex, aki tréningruhás rappernek öltözik a hétköznapokban. Ez a küldöttség fogadja tehát Jonathant, aki maga sem mindennapi figura: jólfésült, szódásszemüveges, öltönyös - az a tipikus srác, akit a suliban mindenki szivat...:P

Hihetetlen jó arc mind a három főszereplő, nagyon jól ki lettek találva. Ja, és el ne feledkezzem a "vakvezető" kutyáról, Sammy Davis Junior Junior-ról. Szóval ők négyen vágnak neki, hogy felkutassák a hatalmas Ukrajnában Augustine-t, Jon nagyapjának megmentőjét.
Igazából a történet csak az elején nagyon vicces, a kutatás folyamán belemerülünk a múltba, fájó emlékek kerülnek felszínre, amikkel meg kell bírkózniuk a szereplőknek. Mindez iszonyatosan jól fényképezve, festői képekkel, nagyon klassz zenékkel (orosz népzenei ill. klezmer beütésű szösszenetekkel, valamint orosz nyelvű rap-pel...:D).

Igazából én már eléggé unom ezt a témát. Fájó pont a Holokauszt az emberiség történelmében, tudom, és amíg lesz élő érintett (márpedig sokáig még lesz), addig mindig terítéken lesz, de valahogy már túl kellene rajta lépni és inkább előre nézni, azt gondolom. De úgy látszik még mindig tudják bizonyos művészek úgy tálalni a témát, hogy még mindig megvan a hatása, mint ennél a filmnél is. Ezen felül pedig a történet mondanivalója nem csak ezzel kapcsolatos, hanem mindenki ráhúzhatja a saját életére, akkor is, ha semmi köze a Holokauszthoz vagy a háborúhoz.

Gratulálok Liev Schreiber-nek a rendezésért, ami elég szokatlan, a sztori komikus és tragikus egyszerre, hatalmas karakterekkel. Egyébként a Családi Kicsi Kincse (Little Miss Sunshine) jutott róla eszembe, ott hasonló a felállás: komoly téma, vicces felszín, hasonlóan jó produkció. Mindkettőt csak ajánlani tudom.

A Vilángol trailer-e.