ADAPTÁCIÓK

Általunk olvasott könyvek filmes, színpadi vagy más módon történt adaptálásának véleményezései. :)

6/25/2009

Leány gyöngy fülbevalóval

Bejegyezte: ladyBird |

Tracy Chevalier azonos című regényének adaptációját Peter Webber (Hannibál ébredése) rendező vitte vászonra, a forgatókönyv Olivia Hetreed (Canterbury mesék, Canterville-i kísértet) munkája. Hetreed remek forgatókönyvet készített, a regényből, szinte mindent megtartott és egy két kisebb történéstől eltekintve ragaszkodott az eredetihez, bár a végét kár volt levágni.


A könyvről bővebben : itt


A 17 éves Griet szerepét Scarlett Johansson (Egy bébiszitter naplója, A másik Boleyn-lány) alakította. Johansson kisasszony nem tartozik a kedvenceim közé, hogy finoman fogalmazzak, de ebben a filmben kellemes meglepetést okozott, meggyőzött a naiv szolgálólány megformálásával. Külön dicséret a sminkesnek, a minimál make-up-ért ami finomított Johansson kisasszony jellegzetes vonásainak.

Johannes Vermeer szerepében minden idők Mark Darcy-ját, azaz Colin Firth-t (Büszkeség és Balítélet, Bridget Jones, Nanny McPhee) csodálhatjuk meg, akinek angolsága itt is tagadhatatlan, de remekül formálta meg a különc, fura és zseniális festőt. Helyenként némi elmebaj tükröződik a tekintetében, ami minden rendes művész hozzátartozója és végig érezni lehet a festőt kínző belső konfliktust.

A mellékszerepekben is jó játékot láthatunk, a gőgős feleség szerepében Essie Davis (Mátrix- Forradalmak, Sweeney Todd), a gonosz Cornelia, Alakina Mann (The Others), a Van Ruijven-t alakító Tom Wilkinson (Batman begins, Seperate Lies), akit igazán tudtam utálni, és egyik személyes kedvencem Cillian Murphy (Hideghegy, Reggeli a Plútón, A szerelem határai) aki ifjabb Pieter-ként is lenyűgöző volt.

A helszínek szépek, a XVII. századi Delft csodálatos, csakúgy mint a jelmezek. Az apró részletek is a helyén vannak, olyanok mint a mosástól tönkrement kéz, a hulló könnycseppek, a műterem berendezési tárgyai és a piaci nyolc ágú csillag.

Vannak bizonyos részletek a filmben aminek jelentősége akkor érthető igazán ha olvastuk előbb a könyvet. pl.: a feszület kép Griet ágya mellett

A Peter Webber által készített film méltó Chevalier könyvéhez, ezért ajánlom mindenkinek akinek az tetszett.

Az előzetes itt : link



6/11/2009

Vakság

Bejegyezte: Borostyán |

Hétfőn mazsoláztam az emailjeim között és először meglepődve majd ujjongva láttam, hogy a Port.hu játékán kisorsoltak és premier előtt nézhetem meg a Vakság című filmet. :)

El is csábítottam egyik barátnőmet, úgyis csajos estét terveztünk.

De mielőtt magára a filmre térek, egy kis háttérinformáció.

Jose Saramago könyve világszerte kelendő volt, főleg miután megkapta a Nobel díjat. Erről a regényéről beszélnek a legtöbbet, ez a történet fogta meg legjobban az olvasóközönséget. Nem is csoda, hogy többen próbálták megvásárolni a filmesítés jogait. Sikertelenül.

Ahogy már az Íróknál is megírtam:

"Vakság című könyvéből forgatott adaptáció már elkészült. Fernando Meirelles rendező így nyilatkozott erről:
„Ez a civilizáció törekénységének allegóriája. Már tíz évvel ezelőtt meg akartam filmesíteni, de Saramago nemet mondott. Whoopi Goldberg és Gael Garcíia Berna is meg akarta venni a jogokat, de Saramago kitartott. Végül aztán a producerem és a forgatókönyvíróm a Kanári-szigetekre utazott majd két napig Saramgoval töltöttek, és végül rábeszélték.”

Arra a kérdésre, hogy miért ellenezte olyan sokáig a megfilmesítést ezt válaszolta:
“Azért álltam ellen sokáig, mert ez egy nagyon erőszakos könyv társadalmi elfajzásról és nemi erőszakról, én pedig nem akartam, hogy rossz kezekbe kerüljön.”"

Megértem Saramagot. A mai csihi-puhi filmvilágban, ahol a látványra "hajtanak" (nem mintha problémám lenne vele, én is szeretem az akció filmeket, csak egy adaptációnál azért ne akarják a látvánnyal helyettesíteni a kivágott részeket, na... :P) könnyen előfordulhat, hogy az unalmasnak vagy az oda nem illő jeleneteket egy "kicsit" feldobják a film kedvéért.


Az első bemutatót Cannes-ban tartották, ahol a kritikusok fanyalogtak. Részletesen leírták, mik azok amik nem tetszettek nekik a filmben, amire Ferdando Meirelles odafigyelt és több dolgot meg is fogadott. Így aztán a torontoi közönség már megvágva láthatta a filmet.



"Megszabadultak például az átkozott (és iszonyatosan elcsépelt) narrációtól, valamint az orvos feleségének (Julianne Moore remek, mint mindig) egyik legvitatottabb jelenetétől. A játékidő ugyan nem változott, de a film tempója feszesebbé vált, máshova kerültek a hangsúlyok, és összességében közönségbarátabb verzió készült. A cannes-i fanyalgással szemben a torontói közönség álló ovációval fogadta az új Vakság-ot." (Forrás: Origo)
Elkészült a film, megvágták, átalakították. Már tervezték a közönségbemutatót, amikor is:



"Amerikai vak emberek tiltakoznak a José Saramago Vakság című regényéből készült film ellen. Szerintük az alkotás sértő módon, egyfajta "szörnyetegként" ábrázolja őket. A vakok azzal fenyegetőznek, hogy körülveszik az Egyesült Államok 21 államában azt a 75 mozit, amelyek a hét végén bemutatják a filmet. A Nobel-díjas portugál író megalapozatlannak és értelmetlennek találja a megmozdulást, hiszen a tiltakozók olyan alkotásról nyilatkoznak, amelyet sajnálatos módon nem láthattak. Hozzátette: "a butaság nem tesz különbséget vakok és nem vakok között", és szerinte a tiltakozás egy, a semmiből táplálkozó, rosszkedvű megnyilvánulás csupán." (Forrás: http://www.vakinfo.hu/irasok/saramago-vaksag)

A film ahogy várható volt, nem lett kasszasiker, de a kritikusok elismerően nyilatkoztak róla. Ha hinni lehet a Boxofficemojonak akkor 25 millió dollárba került a film elkészítése, és csak 19,5 milliós volt a bevétel. Világszinten.

Véleményem:

Annyira, de annyira JÓ adaptáció! Ritkán látni ilyet. A könyv első felét szinte pontról pontra, mondatról mondatra vitték filmre. Egészen a tűzesetig úgy megy ahogyan a könyvben írva vagyon. Ekkor már túlléptük a film idejének felét. Amikortól kint vannak az utcán már érezhetően megvágták:

Az orvos felesége csak egy beszerző körútra megy.
Nem mennek el a többiek lakásába, csak az orvoséba.

Nekem most ez a két jelenet a legfeltűnőbb, ami a könyből hiányzik, de a filmnek ezek csak jót tettek, nekem annyira nem hiányzott. Így is két órásra sikeredett és a végén azért már helyezkedik az ember.

Ami még dicséretre méltó. Ahogy az író, úgy az alkotók sem adtak neveket a főszereplőknek. Mindenkinek csak arca van, de neve nincs.

A szereplők...

...fantasztikusak. Julianne Moore jó választás volt. Bár a filmbéli szőke hajáról olvastam lehúzó véleményt. Állítólag ő maga találta ki, hogy szőke legyen a filmben. A férjét játszó Mark Ruffalo is olyan "orvosos". :) Jól játsza a csendes irányító típust. A filmet eléggé multikultúrálissá tették: az első vak embert és a feleségét távol keleti színészek játszották, míg Danny Glover kapta az öregember szerepét.

A zene.

El. Voltam. Varázsolva.

Igen, nagyon jó lett. Az ember azt gondolná, hogy depresszív, érfelvágós zenét választanak hozzá, de nem. Nem lett éppen örömtánchoz való sem, de az már tényleg túlzás lett volna. Luiz Bonfa és Marco Antonio Guimaraes fülbemászó munkát végzett. A két legjobban tetsző számot, meghallgathatjátok, ha az alábbi két videóra kattintotok.






És mi volt magának Sarmagonak a reakciója a film megtekintése után?

Annyira meghatódott, hogy elsírta magát. tetszett neki az eredmény.


Mindent egybevéve nekem is tetszett a végeredmény. :)


De azok akik nem olvasták a könyvet, vagy nem tudják, hogy mire számítsanak az előzetes ne tévessze meg őket! Ez sem nem katasztrófa film, sem nem akció, sem pedig világmegmentő hősökről szóló történet.






Borostyán, 2009. június 11.

6/05/2009

Angyalok és Démonok

Bejegyezte: ladyBird |

Dan Brown regényének újabb adaptációja került idén májusban a mozikba, három évvel a Da Vinci-Kód megfilmesítése után. Ennek ellenére az Angyalok és Démonok nem folytatás, hanem inkább előzmény. A könyv megjelenése 3 évvel előzte meg a Da Vinci-Kódét, ám utóbbi hozta meg a világsikert Brown-nak. A történet a többség számára ismert, ezért erről csak nagy vonalakban.

Angyalok és Démonok


Leonardo Vetra fizikust meggyilkolják és eltűnik az antianyag, amely éppen aktuális kutatásának tárgya. Egy jelet égetnek a mellkasába, amely megfejtéséhez Robert Langdont a Harvard egyetem világhírű szimbolumkutatóját hívják segítségül. A jelek egy több száz éves titkos társasághoz az Illuminátusokhoz vezetnek.
A pápa halálát követően eltűnik a négy legesélyesebb utódjelölt, és az elrablók egy bomba (antianyag) felrobbantásával fenyegetnek a Vatikánban. Ennek ellenére elkezdik a konklávét. Langdon, Vetra lánya, a Vatikáni rendőrség és a Svájci gárda elkezdi a versenyfutást az idővel. Csak pár órájuk maradt a bomba felrobbanásáig és minden óráütéskor kivégeznek egyet az elrabolt négy bíborosból. Hajszájuk elhagyatott templomokon, rejtélyes folyosókon és súlyos titkokon keresztül vezet, hogy végül megtalálják az Illuminátusok rejtekhelyét.

A film

Az Angyalok és Démonokat csakúgy mint a Da Vinci-Kódot Ron Howard (Apollo 13, Grinch, Csodálatos elme) rendezte és az előzőekben bevált Tom Hanks-at (Philadelphia, Forest Gump) is megtartották Robert Langdon szerepére, hozza is a szokásos színvonalat. Vittoria Vetra igencsak szürke szerepében Ayelet Zurer-t (München) láthatjuk, a Da Vinci-kódban Audrey Tautou jobb választásnak bizonyult női főszereplőnek. Mentségére legyen mondva, hogy Vittoria karakterét igencsak csak megkurtították a forgatókönyvírók. A mellékszerepekben is jó alakításokat láthatunk olyan szinészektől, mint Stellan Skarsgard (Richter parancsnok), Pierfrancesco Faviino (Olivetti). A legjobb alakítás díját mindenképpen Ewan McGregor (Star Wars, Moulin Rouge) kapja, Camerlengo megformálásáért, aki ebben a filmben ugyan, mellékszerepben tündököl, de játékával kiemelkedik a többiek közül.
Az alap történetet a könyvhöz képest igyekeztek megtartani a forgatókönyvírók, itt-ott faragtak belőle egy-két helyen hozzátettek. A legnagyobb űrt talán Vittoria karakterénél hagyták, többek között elfelejtették megemlíteni, hogy a film elején megölt tudós történetesen az apja volt. Elhagyták még a romantikus szálat a történetből, ez utóbbit én nem hiányoltam.

A forgatási helyszín adott volt, Róma és a Vatikán hálás téma még akkor is ha a Vatikánba nem engedték be a stábot és ezért az egészet díszletben kellett felépíteni. A kameramozgással és a szinek változtatásával szinte életre keltette a rendező az épületeket és a szobrokat, az egész igazán szuggesztív. Az apokalipszis érzés kiteljesedéséhez Hans Zimmer által komponált zene adja az utolsó lökést. A többszörös Oscar díjas zeneszerző olyan filmeknek filmeknek komponált már aláfestést mint a Miss Daisy sofőrje, Pearl Harbour, Gladiátor vagy a Karib Tenger kalózai, a lista igen hosszú. Ebben a filmben akárcsak az építészet a zene is legalább olyan sokat tesz hozzá a drámai hatáshoz mint egy-egy színészi játék.

A film tempója elég lendületes egészen a végéig a 140. percig, a tempó egyre gyorsul ahogy a végkifejlet felé közeledünk. A száguldás nem ad lehetőséget az elgondolkodásra a szimbólumok tanulmányozására, ezt kénytelenek vagyunk a könyv olvasása közben megtenni.

Pro és Kontra egy jól sikerült film, expresszív zenével, szemet gyönyörködtető helyszínekkel. Ajánlom mindenkinek aki szereti az összeesküvés elméleteket, Dan Brown rajongó, szerette a Da Vinci-kódot, vagy egyszerűen csak tenne egy virtuális sétát a Vatikánban.